Régi írás, mai olvasat

Ugyanaz a forrásrészlet betűhű alakban, mai helyesírással és mai nyelvű magyarázattal.

A forrás és a szerkesztett változatok együtt olvashatók. A mai helyesírási nézet a régi mondatot követi; a magyarázat már átfogalmazás. A különleges jelek nem tűnnek el automatikusan, és a történeti szöveg változatlan marad.

Befejezés és folytatás

Végszó, 1. lap — teljes forrás

Forrás szerinti írás

Az akadémiai Nagy Szótár, későbbi néven: A Magyarnyelv Szótára ez idő szerént be van fejezve. Ez idő szerént mondom, mert még mostani szerkezetében, mint alább eléadom, egy toldalék fog hozzá járulni.

Mai helyesírású szerkesztett változat

Az akadémiai Nagy Szótár, későbbi néven: A magyar nyelv szótára ez idő szerint be van fejezve. Ez idő szerint mondom, mert még mostani szerkezetében, mint alább előadom, egy toldalék fog hozzájárulni.

Mai nyelvű magyarázat

A szótár elkészült, de Fogarasi ezt a munka akkori állapotára érti: a meglévő művet még kiegészítéssel tervezi bővíteni.

Mi változott?
  • szerént → szerint; eléadom → előadom
  • Magyarnyelv → magyar nyelv: különírás és címírás
  • hozzá járulni → hozzájárulni: az igekötős ige mai egybeírása
  • toldalék: itt a mű tervezett kiegészítése, nem nyelvtani toldalék.

A czél és a régies igealak

Végszó, 1. lap — teljes forrás

Forrás szerinti írás

Miként igyekeztünk azokat a részletes eljárásban érvényesítni, ennek némi rajzolása a jelen sorok czélja.

Mai helyesírású szerkesztett változat

Miként igyekeztünk azokat a részletes eljárásban érvényesítni, ennek némi rajzolása a jelen sorok célja.

Mai nyelvű magyarázat

E sorok azt vázolják, hogyan igyekeztek a megfogalmazott elveket a szótár készítése során alkalmazni.

Mi változott?
  • czélja → célja: helyesírási változás
  • Az érvényesítni alak a helyesírási nézetben megmarad; érvényesíteni alakra váltása már az igealak korszerűsítése lenne.
  • némi rajzolása → azt vázolják: a magyarázó nézet átfogalmazása.

A szócikk kisbetűs a alakja

I. kötet, A szócikk, 1. hasáb — teljes forrás

Forrás szerinti írás

A, kisd. alakban a, első bötü a magyar ábéczében, honnan átv. ért. jelenti az ismeretek első elemi, vagyis legalsóbb fokát, e közmondás szerint: Még az öreg A-t sem ismeri.

Mai helyesírású szerkesztett változat

A, kisd. alakban a, első betű a magyar ábécében, honnan átv. ért. jelenti az ismeretek első elemi, vagyis legalsóbb fokát, e közmondás szerint: Még az öreg A-t sem ismeri.

Mai nyelvű magyarázat

A szócikk a nagy A kisbetűs alakjaként közli az a betűt. A dőlt és álló szedés a nyomtatott megjelenéshez tartozik, a betűalakot és a szedésmódot az átirat külön kezeli. Átvitt értelemben az elemi ismeretek jelképe is; ezt szemlélteti a közmondás.

Mi változott?
  • bötü → betű; ábéczében → ábécében: mai írásalak
  • A szócikk a nagy A kisbetűs latin a alakját mutatja be; a dőlt szedés tipográfiai jelölés, amelyet a forráskép szerint kell követni.
  • kisd. és átv. ért.: kisbetűs alakban, illetve átvitt értelemben. A rövidítések kibontása külön magyarázat.
  • A bötü → betű a mai köznyelvi szóalak választása is, nem csupán betűjelcsere. A történeti kiejtést ez a szerkesztett változat nem helyettesíti.

Mit lehet ebből összehasonlítani?

A betűjelölés, a helyesírás, a szóalak és a megfogalmazás eltéréseit. Egyetlen változat sem mutatja meg önmagában, hogyan gondolkodott minden régi vagy mai beszélő. Egy betűcsere nem igazol eredetrokonságot vagy elveszett jelentést; az értelmezést a szótári magyarázat és a teljes mondat támasztja alá.

Mai helyesírási viszonyítás: A magyar helyesírás szabályai. A történeti példák jelkulcsa az adott forrásé.