A kérdések és válaszok a szerzők gondolatmenetét követő tanulási magyarázatok.
A forgatható kártyákhoz JavaScript szükséges. A tananyag szövege:
A szó érteményének szabatos meghatározása. Ehhez mindenekelőtt a nyelv saját használatát kell megvizsgálni, nem pusztán más nyelvek szavait felsorolni.
A mai és régi, országos és tájbeli, népies és irodalmi használatból. Különösen értékesek a közmondások, népdalok, népmesék és a dajkanyelv megőrzött kifejezései.
Igen. A használó értheti a szó jelentését akkor is, ha nem ismeri a német frühstückkel való kapcsolatát. A jelentés ismerete és az eredet ismerete különbözik.
A tárgy olyan tulajdonságainak leírása, amelyek alapján minden mástól megkülönböztethető. A kéz, vas vagy kő példáján a különböző nyelvek meghatározásai is összetalálkozhatnak.
Egy sajátos foglalkozás, étel vagy szokás neve más nyelvben nem feltétlenül talál pontos megfelelőre. A csikós vagy a tarhonya ezért körülíró magyarázatot is kívánhat.
A képzett ige egyszerre több fogalmi árnyalatot foglalhat magában. Ezeket egy másik nyelv csak több szóval, körülírással tudja visszaadni.
A ballag kényelmes, lassú, mintegy billegő járás; a baktat bukdosó, bukdácsoló haladás. A közeli jelentés nem törli el a mozgás különbségét.
Elöl áll a tulajdon értemény; azt követik az átvitt és képes értemények. A szerzők azt kívánják megmutatni, hogyan kapcsolódnak ezek az alapjelentéshez.
Magas helyzetéből, buczkós vagy kerekded alakjából és belső szervezetéből. A példák ezekhez külön-külön kapcsolják az átvitt használatokat.
A magas helyzet, a tetőzet. Az oszlopfej az állványos készítmény felső részének elnevezése a bemutatott jelentéságban.
A fej buczkós, csomós, tömör alakjához kapcsolódó átvitt elnevezések közé. Itt nem a magas helyzet a döntő közös jegy.
A lényeges rész az egész ember helyett állhat: például szegény fejem vagy fejenként. A szerzők a tartalmazó és a tartalom felcserélésével is magyarázzák e használatot.
Jelenthet állati fejjel bírót, fejhez hasonló alakkal bírót, illetve makacs kedélyűt. A fejes bot és a fejes gyermek így más-más jelentéságat szemléltet.
Nem. A befejez magyarázata a fej, födél, felső rész fogalmához kapcsolódik; a kifejez elemzését a fejlik, fejt, fejteget családjához rendelik.
Olyan szavak csoportját, amelyek ugyanabból a gyökből vagy törzsből erednek. A rom, romos, romlik és további származékaik ezt szemléltetik.
Alaphangban és alapfogalomban, miközben saját megkülönböztető jegyük is van. A kar, ker, kor, kör családjait a k–r hangok és a kerekség fogalma kapcsolja össze.
A gomb, gombócz, gombolyag és más kapcsolt származékok közös jelentésjegyét keresik. E példákból a gömbölyű, dudorú, kerek alak fogalmát vonják el.
Az adott vidék saját munkája vagy életmódja külön elnevezést igényelhet. A hegyi ergetyű fa leeregetésére szolgáló lejtő; az alföldi embernek ez az eszköz és szó kevésbé ismerős.
A forrás szerint a régi apol csókolást jelentett, a későbbi ápol pedig gyöngéd gondviselést. A jelentés története így a régi és az új használat összevetéséből látható.
Arra, hogy egy ritka tájszó is megvilágíthat egy közhasználatú szót. A szerzők az üklü, üklely példájával egészítik ki az iker belső családjáról alkotott korábbi nézetüket.