A kérdések és válaszok a szerzők gondolatmenetét követő tanulási magyarázatok.
A forgatható kártyákhoz JavaScript szükséges. A tananyag szövege:
A névutó külön áll a viszonyított szótól: ház körül. A rag hozzátapad: víz-ben. A fejezet mindkettőt a név viszonyainak kifejezése körében tárgyalja.
A t. A szerzők az accusativus megfelelőjeként említik, míg a nak, nek elemet a dativus köréhez rendelik.
A szóvégi önhangzó megnyúlik. A névviszonyító rag és a tő összekapcsolását a magá-hoz, magá-nál példák szemléltetik.
Hová, hol és honnan. A táblák a helyre irányulást, a helyben létet és a helytől távolodást párhuzamos sorokba rendezik.
Be, ba; ben, ban; ből, ból. A három alak feladatát a hová, hol, honnan kérdése választja szét.
A hol kérdésre on, ėn, ön, n; a honnan kérdésre ról, ről felel. Például láb-ra, láb-on. A tőhöz tartozó egész sort kell látni.
Az alá irányt, az alatt helyzetet, az alól a helyzet elhagyását jelöli. Azonos alaphoz tartozó névutók különböző viszonyokat fejeznek ki.
Alám, fölém, előttem, alattam és belőlem. A személyjelölés a helyviszonyító elemmel együtt alkotja meg az alakot.
Helyállapító viszonyt. A ben, kün, fön, len, illetve bent, künt, fönt, lent típusai ennek különféle alakjai.
Künt és küvül is, a közölt példasor szerint. A jegyzék a rokon értelmű helyállapító változatokat együtt mutatja meg.
A meddig, mily messze kérdésre felel: a térbeli viszony határpontját jelöli. Ezért a háromtagú helyviszonyító soroktól külön sajátosságát is tárgyalják.
On, ėn, ön típusú helyállapító ragot: Dunán. A név és a túl névutó együttes szerkezetét kell vizsgálni.
A papékhoz ment. A leírás a székely-palócz ni, nyi elemet családot, háznépet jelölő nevek mellett mutatja be.
A papéknál. Ugyanabban a táji sorban a helyben létet jelöli, amelyben a papni a hozzájuk irányulást fejezi ki.
A szerzők szerint itt igen erős a nyelvszokás szerepe, és csak részben adhatók szabályok. Ugyanolyan végű nevek eltérően is ragozódhatnak.
A város által elfoglalt terület belsejébe irányulást. A szerzők ezt a Miskolczra felszíni értelmezésével állítják párba.
Az m, n, ny végű magyarországi helynevek rendszerint belső viszonyragot kapó csoportjához. A rendesen megkötést és a később tárgyalt kivételeket is figyelembe kell venni.
Az első a vármegyére, a második a városra vonatkozik. Ugyanannak a névnek eltérő területi értelme eltérő ragozással járhat.
Az első függőleges, a második fekmentes irányt jelöl. A példamondatban az ég Pest fölött tiszta, az eső Pesten fölül esik.
Nem. Az alatt tartó időt is jelölhet, például öt év alatt; az alul és fölül ár vagy mennyiség viszonyát is, például száz forinton alul.